A fogyatékkal élők szinte soha nem egyedül utaznak, hanem olyan emberek társaságában, akik segítik őket a mozgásban és a kommunikációban, ami lehetőséget ad arra, hogy jó benyomást keltsen minden látogatóban. A jó benyomás arra ösztönözheti a kísérő személyeket, hogy újra meglátogassák adott desztinációt, mivel elégedettek voltak az élménnyel, a szolgáltatással, és ez jó lehetőség barátaik/ fogyatékkal élő családtagjaik számára, hogy élvezhessék az úticélt.

Tekintettel arra, hogy viszonylag kis számú úticél tekinthető megközelíthetőenk, a fogyatékkal élők szinte mindig olyan helyekre akarnak visszatérni, amelyekről meggyőződtek, hogy az igényeikhez igazodnak, és ahol a személyzet minőségi szolgáltatást nyújt számukra. A fogyatékkal élők elérhetőségének kielégítő szintű fenntartása növeli a desztináció iránti hűségüket, mivel nem akarnak kockázatot vállalni az esetlegesen megközelíthetetlen úti célokkal.

A utazók gyakran megosztják az utazással kapcsolatos benyomásaikat barátaikkal, ismerőseikkel. Mivel a fogyatékkal élők gyakran azonos típusú fogyatékkal élőkkel töltik az idejüket, nagyon valószínű, hogy megosztják velük tapasztalataikat az általuk meglátogatott desztinációkról. A pozitív élmény megosztása ösztönözheti másokban a vágyat, hogy egy elérhető célponthoz jussunk, és ugyanúgy a negatív élmény az ellenkező hatást válthat ki.

Bár az elérhetőség biztosítása bizonyos idő-, és pénzügyi erőforrásokat igényel, ez azért sokrétű. Amikor egy desztináció elérhetővé, megközelíthetővé válik, lehetőség nyílik a fogyatékossággal élők általi látogatásra is, ezzel is növelve a piacot. Ha figyelembe vesszük a kísérő látogatókat, a visszatérési vágyat és a „szóbeszéd“ marketinget, akkor egyértelmű, hogy az akadálymentesítésbe való befektetés adesztinációk egyik legjobb befektetése.

Az elérheő desztinációk megteremtése hozzájárul társadalmunk jobbá tételéhez. Az akadálymentesítés biztosítása lehetővé teszi a fogyatékkal élők számára, hogy egyenlőbbként élvezhessék a turisztikai létesítményeket, ami javítja a társadalmi beilleszkedésüket, és ezáltal az életminőségüket is. Az a közösség, amelyben a legkiszolgáltatottabb tagok is egyformán gyakorolhatják a jogaikat, az minden tagjának megelégedésére éri el a társadalmi-gazdasági növekedést.